Vannak emberek - köztük én is -, akik naponta körülbelül legalább 20-30 percet töltenek azzal, hogy a Google Mapsen bolyonganak. Mindegy, hogy egy rózsadombi kis park vagy az észak-kanadai olajipari telep, esetleg a Negev-sivatag, a húszperces kirándulás mindennap megvan. Az évente 121 óra. Tudom, First World Problems.
A többi képért kattintson a fotóra! (Fotók: Mudra László)
Na mármost, ha egy ilyen ember ott volt ezen a hétvégén a Bálnában, és megnézte a Kortárs Építészeti Központ által kiállított Budapest Makettet, az jó időre a térképofil paradicsom szüzekkel teli ligetében érezhette magát. A Budapest Makett ugyanis olyan élményt ad a térképofileknek, amit egyetlen virtuális valóság - legyen az Street View, műhold vagy más digitális építészeti látványterv - sem adhat. 3D-ben láthatjuk a Duna görbületét, az óriási Gellért-hegyet vagy ami igazán meglepő volt, hogy a Margitsziget milyen hatalmas a városhoz képest.
A Google Maps előtti korban pedig tényleg nem volt semmi más, csak a képzelet, a térkép és a makett - ezért akkoriban szinte minden nagyváros készíttetett egy makettet magáról, hogy a tervezők és a döntéshozók könnyebben tudjanak építeni és álmodozni. Hogy egy ilyenre szükség lenne Budapesten is, az a mérnök-urbanista Polónyi Károly fejéből pattant ki. Polónyi a hatvanas-hetvenes években várostervezéssel foglalkozott Afrika fiatal nagyvárosaiban, de hazajött, és 1969 és 1974 között a Fővárosi Tanács Városrendezési Főosztályát vezette. A makett ötlete végül 1976-ban kezdett valóra válni, amikor a Képzőművészeti Kivitelező Vállalat makettkészítő részlege nekiállt az 1:500 méretarányú mini Budapest elkészítéséhez.
Klikkeljen a többi fotóért a makettra!
A makett fából van, az alap amerikai furnérlemezből, az utak, a terek és a Duna fenyő furnérból, az épületek amerikai diófából készültek, a hegyek pedig tömör fenyővel vannak kitöltve. A teljes makett 167 darab 80 x 120 centis elemből áll, ebből a Bálnában csak 126-ot tudtak kiállítani, egyszerűen ott sem fért el több. A teljes térkép 10,40 méterszer 16,80 méter, ezért nincs olyan tér, ahol megfelelő körülmények között állandóan tárolni lehetne. Amikor nincsen makettfesztivál, akkor a főváros egyik irattárának a mélyén porosodik dobozokba pakolva. Egy-kétszer már lehetett látni, például ki volt állítva a BME aulájában vagy a Fővárosi Önkormányzat jelenlegi tanácstermében, de állandó kiállítása máig megoldatlan.
A makettre ráfér a frissítés is, a rendszerváltás óta csak néhány fontosabb épülettel bővítették a nyolcvanas évekbeli Budapesthez képest. A Rendőrpalota, a Lehel téri piac vagy a Lágymányosi híd ott van, de például a Dráva utcai panelek nincsenek meg, teljes a káosz az Infopark környékén és a Millenárisnál is.
A Naphegy térre kattintva a többi kép is előjön!
A Tarlós István vezette Közgyűlés idén tavasszal fogadta el az imaginárius 2030-ig szóló városfejlesztési stratégiát, a Kortárs Építészeti Központ és Finta Sándor főépítész szeretné rendezni a makett sorsát, ezért a látogatókat is bevonták a gondolkodásba. A makett mellett egy nagy papírra fel lehetett írni, ki mit csinálna az óriási makettel. Volt, aki kiszínezné a faszínű épületeket, volt, aki üvegpadló alá tenné, ugyanis elég nehezen lehetett a belsőbb városrészekre rálátni a makett széléről. De volt olyan is, aki csak annyit írt a papírra: STADIONBA!
(Ide érdemes kattintani, ha nem akar lemaradni posztjainkról!)
